2020 januárjától módosul az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

A Magyar Közlöny júliusi számában jelent meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019.  (VII. 26.)  BM rendelet, amelynek szabályai 2020. január 22-én lépnek hatályba.
A jogszabály-módosítás magával vonzza a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek módosítását is, a meglévő Irányelvek mellé készül két új irányelv is, a Robbanás elleni védelem és a Kockázati osztályba besorolás témakörben.
Maga a jogszabályváltozás nem okoz annyi módosítást, mint a jelenlegi jogszabály megjelenése, azonban nyilván szükséges minden tűzvédelmi területen egyeztetni, mi az, amiben már előre fel lehet készülni a változásra.

A változásra történő felkészítést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága folyamatosan végzi, melyek időpontjáról a honlapjukon érdemes tájékozódni.
A változások nyomon követése kapcsán hamar kiderül, hogy észszerűség és napi tapasztalatok is alkotják a jogszabályt, így a változást követően a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségre előírt követelményeket akkor kell csak érvényesíteni, ha a helyiség rendeltetésszerű használata összefüggő tömeg tartózkodásával jár. Több fogalmat pontosítottak, és újakat is bevezettek, mint az egyszeres vezetékhiba, fedett átrium, kiürítésre szolgáló nyílászáró, lábazati felület, olvadék, összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás, passzív tárolás, robbanásveszélyes tér, tűzvédelmi célú homlokzati sáv és a tűzveszélyességi fokozat.

 A tűzoltó egységek beavatkozását biztosító körülmények kapcsán is változások várhatóak, a szabály hatályba lépését követően tűzoltási felvonulási területet és utat kell biztosítani, a korábbi útvonal helyett. Hova kötelező az előző utat és területet biztosítani, kis mértékben módosult, most már nemcsak a 3000 m2 – szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű épületek esetében lesz előírás, hanem az ilyen épületrészeket befogadó épületek esetében is.
A tűzoltási felvonulási terület és út kialakítását a tűzvédelmi hatóság köteles a helyi adottságoknak megfelelően saját és segítségnyújtó egységek magasból mentő járműveinek, gépjárműfecskendőinek, más, az érintett épület tűzoltásához tervezett tűzoltó gépjárművének paraméterei alapján továbbra is a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az építési engedélyezési eljárás keretében, természetesen ennek a lezárását a hatósággal egyeztetni szükséges.
Ami viszont megszűnt – bár személyes tapasztalat alapján egy fontos és tűzoltás-taktikailag hasznosítható előírás volt –, hogy már nem szükséges a 30000 m2 feletti létesítmények két külön oldal határról történő megközelítése. Ennek oka lehet az is, hogy az utak biztosítása ennél több lehetőséget is tartogathat.

 

A korábbi konkrét számértéke helyett egy általánosabb megfogalmazás került a szövegezésbe, ezzel is biztosítva a műszaki változások gond nélküli nyomon követését. A tűzoltási felvonulási területen a talpalási helyek épület felőli oldalán, a magasból mentő jármű működését légvezetékek tartó- és függesztő elemei, a változást követően pedig oszlopok, tereptárgyak, berendezések, növényzet és más akadályok sem korlátozhatják. A homlokzati mentési pont elhelyezése, mérete biztosítja a magasból mentő gépjárművel való elérhetőséget, és a mentés végrehajtását. Amennyiben a tűzoltási felvonulási út vagy terület nem vagy nem teljeskörűen biztosítja a beavatkozás és mentés feltételeit, akkor az épületet úgy kell kialakítani, hogy a benntartózkodók menekülését, mentését és a tűzoltó beavatkozását a tűzoltási felvonulási terület biztosítatlansága ne hátráltassa.

 

 

Sok esetben víz nem alkalmazható az építményben keletkezhető tűz oltására, oltóvízellátás helyett az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. Gyakorlatilag ez az előírás is ismerős lehet, más szövegkörnyezetben, azonban az oltóvíz helyett alkalmazott tűzoltó berendezések, eszközök, felszerelések, anyagok fajtáját, telepítési, tárolási helyét a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell, mely helyszínhez köthető előírásokat is eredményezhet.

A korábbi OTSZ-használóknak nem lesz meglepő, hogy ismét visszaköszön a tűzivíz intenzitásban történő eltérés az oltóvíz szükség számítása során. A nagyon alacsony kockázati egység (NAK) kockázati osztályba tartozó kockázati egység tűzszakaszainak alapterülete a szükséges oltóvíz-intenzitás meghatározása során 2-5 építményszinttel rendelkező tűzszakasz esetén 20%-kal, 6 vagy több építményszinttel rendelkező tűzszakasz esetén 30%-kal csökkenthető, ha a tűzszakaszon belül bármely két szint esetén a kisebb alapterületű szint alapterületéhez képest a nagyobb alapterülete legfeljebb 30%-kal tér el. 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomások esetében is módosult az előírás.

Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető legyen, az előírt oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül. A fali tűzcsapok kialakításának előírásában apróbb pontosítások történtek, azonban nagy változás, hogy nem kulcsszéf telepítése az előírás, hanem a tűzoltó egységek számára a roncsolásmentes bejutás lehetőségének biztosítása a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó épület esetében, és ott, ahol a tűzvédelmi hatóság előírja.

 

A tűzoltósági rádióerősítő létesítési követelményei is módosultak. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában biztosítani kell a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeit, ezt az építmény használatbavételi eljárását megelőzően kell vizsgálni azon az építmény esetében, ahol tűzoltási felvonulási területet kell biztosítani, amely legalább két talajszint alatti szinttel rendelkezik és a talajszint alatti helyiségeinek összesített nettó alapterülete 1000 m2 feletti, vagy amelyből a biztonságos térbe jutás a kiürítés első szakaszában nem biztosított.
A használati szabályok változását a szabadterekre is alkalmazni kell, ez is egy pontosítás.